Tegy�k fel, hogy �ssze�l n�gy j� bar�t, �s elhat�rozz�k, hogy alap�tanak egy boszork�ny- �s var�zsl�k�pz� iskol�t. Mindegyik�j�knek van olyan jellemvon�sa, amely fontos ahhoz, hogy valaki j� var�zsl� vagy boszork�ny legyen- ez�rt, hogy er�s�ts�k ezeket a jellemvon�sokat a di�kokban, �gy d�ntenek, n�gy h�zra osztj�k fel az int�zm�nyt. A di�kokat valamennyi h�z oktat�i tan�tani fogj�k, �m minden di�knak csak az egyik h�z lesz az otthona. Ez a rendszer biztos�tja majd a lehet�s�get, hogy a hasonl� szem�lyis�g� �s v�rm�rs�klet� tanul�k tal�lkozzanak, bar�ts�gokat k�ssenek �s seg�ts�k egym�st neh�z tanulm�nyaik sor�n. E nagyszer� �tleten felbuzdulva, az alap�t�k megpr�b�lj�k felv�zolni a f� tulajdons�gokat, amelyeket er�s�teni szeretn�nek a di�kokban. L�ssuk csak, hogy folyhat le ez a besz�lget�s.

A felsz�lal�k k�z�l az els� azt mondja, hogy mivel � b�tor var�zsl�, a h�z�ban olyan var�zsl�- �s boszork�nytanoncokat szeretne l�tni, akik nem f�lnek haszn�lni tehets�g�ket �s tudom�sukat, �s att�l sem riadnak vissza, hogy a var�zsl�t�rsadalom �l�n �ll� vezet�k �s h�s�k legyenek. A m�sik alap�t� elmondja, hogy mivel � okos, �s szerinte ez igen fontos ism�rve a j� var�zsl�knak �s boszork�nyoknak, az � h�z�ban olyan di�kok fognak lakni, akik kiv�l� �rtelmi k�pess�geik miatt kiemelkednek a t�bbiek k�z�l. A harmadik alap�t� term�szet�b�l ad�d�an igen szorgalmas, �s kitart� munk�ja r�v�n m�ly elk�telezetts�ggel munk�lkodik a sz�m�ra fontos �gyeken. � persze azt mondja, az � h�z�ban olyan fiatalok lelnek majd otthonra, akiknek b�tors�ga vagy intelligenci�ja n�ha tal�n hagy maga ut�n n�mi kivetnival�t, �m a pozit�v �rt�kek �s a felel�ss�gteljes var�zsl�s, valamint di�kt�rsaik mellett val� szil�rd elk�telezetts�g r�v�n �rdemesek arra, hogy m�lt� helyet foglaljanak el b�rmely h�z legokosabb �s legb�trabb lak�i mellett. A v�g�re az utols� alap�t� maradt: borong�s tekintet�, kiss� ijeszt�, de tagadhatatlanul tehets�ges fick� �sszeh�zott, fekete szemmel �s j�l �polt kecskeszak�llal. „Na, �s a te h�zad milyen di�kokat fogad majd be?” –k�rdezi az els� h�rom bar�t. Mire � halv�ny mosollyal a sz�ja szeglet�ben, rekedten azt sziszegi: „K�ldj�tek hozz�m az �si csal�dok gonosz sarjait.”

Gondolkodjunk el egy pillanatra a fenti besz�lget�sen. Nem neh�z �szrevenni, hogy az utols� bar�t v�lasza sz�rnyen kil�g a sorb�l. Ha komolyan gondolja, hogy gonosz var�zsl�knak �s boszork�nyoknak alap�t h�zat, mi�rt akarna a t�bbi h�rom vele egy�tt iskol�t l�trehozni? Mi�rt akarn� b�rki is �sszegy�jteni az olyan di�kokat, akik eleve gonosz term�szet�ek, �s m�g t�bb hatalmat adni a kez�kbe azzal, hogy a legnagyszer�bb var�zsl�si m�dszerekre oktatja �ket? Az �tlet abszurdnak t�nik. Mindazon�ltal a fent v�zolt k�p pontosan megegyezik azzal az elk�pzel�ssel, mely sokunk fej�ben �l a Roxfort Boszork�ny- �s var�zsl�k�pz� Szakiskol�r�l. A Roxfortban n�gy h�z van: a Griffend�l, a Holl�h�t, a Hugrabug �s a Mardek�r. Mindegyik h�zhoz tartozik egy olyan jellemvon�s, amelyet a legt�bb ember k�v�natosnak gondol. A Griffend�l v�djegye a b�tors�g, a Holl�h�t� az intelligencia, a Hugrabugosok a szorgalmasok a Mardek�r… nos… �gy t�nik, a Mardek�rban els�dlegesnek tartott tulajdons�gok nem kifejezetten k�v�natosak. Az �sszes t�bbi h�z tele van olyan szerepl�kkel, akiket vagy szeret�nk – ilyen p�ld�ul a griffend�les Harry �sszes bar�tj�val egy�tt -, vagy rokonszenvesek nek�nk – p�ld�ul a hugrabugos Cedric Diggory  vagy a holl�h�tas Cho Chang. Ezzel szemben a Mardek�r tele van olyan komisz fick�kkal, mint Draco Malfoy, de innen ker�lt ki mindk�z�l a legrosszabb, a gonosz Voldemort is, valamint olyanok, akik, ha nem is gonoszak, de legal�bbis rosszindulat�ak, mint p�ld�ul a b�jitaltan�r, Perselus Piton. Nos, ha alapvet�en j� helynek tartjuk a Roxfortot (�s �gy t�nik, annak tartjuk), mindenk�ppen felmer�l a k�rd�s: mit keres a Mardek�r b�n�gyi nyilv�ntart�sba ill�, csirkefog� di�kjaival, al�val� gazfick�ival �s egy�bk�nt is kellemetlen t�rsas�g�val egy olyan helyen, mint a Roxfort? A v�lasz birtok�ban nemcsak a Mardek�r Roxfortban elfoglalt hely�t tiszt�zhatjuk, hanem egy�b elgondolkodtat� dolgokat is megtudhatunk saj�t magunkr�l �s t�rsadalmunkr�l.